Haladás csak az időtálló rendszerekre, elsősorban az erkölcsi hagyományokra, a törvény erejére és a családokra építve képzelhető el. A közös szabályoknak nem kevesek véleményén, hanem a közösségben valaha élt sokaság összegzett tapasztalatán kell nyugodnia – „provokál” a Twitteren egy kilencvenegyedik évében lévő, fekete közgazdász.
Bárcsak ne így lenne, de Thomas Sowell napjaink legidőszerűbb amerikai intellektusa. Az akkor még magától értetődő faji szegregáció évtizedeiben cseperedett Harlemben, s bár a középiskolából kicsapták, a koreai háborúban már az elitek elitjének számító tengerészgyalogságnál szolgált, hogy aztán egyértelmű zseniként diplomázzon a Harvard, a Columbia és a Chicagói Egyetemen. Közgazdászként a konzervatív Hoover Intézetben talált szellemi otthonra, ahol negyvenegy éve ír, tanít és számol.
Ő a jóindulatú racionalitás szobra, s bár merít Thomas Hobbes és Edmund Burke életművéből, sosem filozófiai, hanem kifejezetten rendszertani megközelítésből teszi helyre a valósággal háborúzó baloldali identitáspolitikát. Feketeként a Black Lives Matter korában.
Sowell tavaly volt kilencvenéves. „A jövő történészeinek nehéz dolguk lesz, ha meg akarják fejteni, hogyan sikerült jól szervezett bolondoknak morálisan megfélemlíteniük a többséget” – ilyen s hasonló üzenetekkel teli Twitter-csatornája világítótorony a közösségi médiában, mert zavarba ejtő nyíltsággal képes összefoglalni a lényeget. Hazánkban alig-alig ismert, nevére semmilyen érdemleges magyar nyelvű találatot nem dob ki a kereső. Most ezt a hiányt pótoljuk.
Szerzőnk meggyőződése szerint a társadalmi valóságot tíz tényező határozza meg. Az emberi természet változatlansága és megváltoztathatatlansága és az emberi képességek korlátossága saját magunk és környezetünk megváltoztatására. Az élet eredendően kemény és nehéz, a szenvedés és a gonoszság elsődleges oka pedig éppen az emberi természet tökéletlensége. Az alapvető morális kihívás az emberi természet által még lehetővé tett legjobb állapot elérése. Egy működő közösségben nincsenek totális győzelmek, csak kompromisszumok.
Varga Zs. András az InfoRádió műsorában hangsúlyozta: ha a bíróságok vitás felekké válnak, ha nyilvános politikai vitákban kell megvédeniük saját döntéseiket, akkor ebben előbb-utóbb veszíteni fognak – utánuk pedig a társadalom is.
Én nem a Tiszával vagy Magyar Péterrel vitatkozom, hanem a gazdáival Brüsszelben – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnök értékelte a választás előtti politikai helyzetet, de az új harcmodorról, a magyar futball esélyeiről és személyes pályájáról is szót ejtett. Exkluzív interjú.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Az Egyesült Királyság példája megmutatja, mi történhet, ha egy állam nem védi meg a leggyengébbeket, és nem figyel oda, hogy kiket enged be az országba. Boris Kálnoky írása.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
